Általános társadalom- és gazdaságföldrajz

List of Figures

1.1. A földrajzi vizsgálatok logikája (Forrás: Trócsányi A. 2010)

1.2. Kádár László Földgömb-modellje a tudományok rendszeréről (Forrás: Trócsányi A. - Tóh J. 2002)

1.3. A Földrajztudomány és néhány fontosabb segédtudománya (Szerkesztette: Pirisi G. - Trócsányi A.)

1.4. A Földrajzi tér fejlődésének preindusztriális fázisa (Tóth József nyomán módosításokkal, Pirisi G. - Trócsányi A.)

1.5. A földrajzi tér fejlődésének indusztriális fázisa (Tóth József nyomán módosításokkal, Pirisi G. - Trócsányi A.)

1.6. Földrajzi tér a posztindusztriális korban (Tóth József nyomán módosításokkal, Pirisi G. - Trócsányi A.)

1.7. A globalizált világban már senkit sem lep meg: 30 percenként a vonat újabb japán túristacsoportot hoz fel a hegyre, hogy egy svájci kutyával pózoljanak. A háttérben árult jégkrém itt helyi terméknek tekinthető.... (Kleine Scheidegg a Jungfrau-csoport lábainál, Berni kanton, Svájc, Pirisi G. felvétele)

1.8. A földrajzi tér rétegmodellje (Pirisi G.)

1.9. A földrajzi tér burokmodellje (Pirisi G. - Trócsányi A.)

1.10. Ahol a tértípusok találkoznak: ez itt a Tatooine bolygó díszlete a Csillagok Háborúja űreposz "Baljós árnyak" című részéből. Ezt a fiktív helyet a valóságban Tozeur határában mutogatják jobb sorsa érdemes turistáknak. (Tunézia, Trócsányi A. felvétele)

1.11. Centrumok és perifériák a globális térben: az emberi erőforrás indexe (HDI) jól kirajzolja a világ fejlettebb és elmaradott térségeinek határát (United Nations Human Development Report adatai alapján szerk.: Pirisi G.)

1.12. A növekedés határai - The Limits to Growth (Forrás: Meadows, D. et al. 1972 nyomán szerk.: Hajnal K.)

1.13. A világkorszakok, mint paradigmák (Forrás: Hajnal K. 2010)

1.14. Egy példa fenntartható rendszerre: Güssing (Németújvár) fűtőműve valóban az erdőgazdálkodás és a helyi faipar hulladékait használja fel. Megoldja a város lakásainak távfűtését, de hőenergiát szolgáltat a parkettaüzem új szárítórészlegének is. Biodízelüzem és egy megújuló energiákkal foglalkozó kutatóközpont teszi teljessé a rendszert, amelynek segítségével az alig 4000 lakosú település kitört az - lévén Ausztriában vagyunk, csak erősen relatív - elmaradottságból. (Burgenland, Ausztria, Pirisi G. felvétele)

2.1. A népességrobbanáson áteső országok egyik kihívása a megfelelő oktatási rendszer kialakítása. Ezen a képen isztambuli kisiskolások érkeznek a Topkapi Szerájhoz, hogy helyszíni leckéket vegyenek Európa jövendő legnépesebb államának - dicső - történelméből. (Isztambul, Törökország, Trócsányi A. felvétele)

2.2. A gyorsan növekvő népességű országok lakosságának egyre nagyobb hányada kényszerül a nagyvárosok nyomornegyedeibe, embertelen körülmények közé. (Soweto peremkerülete, Dél-Afrika, Trócsányi A. felvétele)

2.3. Születési ráta (ezrelék) a világ országaiban, 2010 (Forrás: CIA World Factbook alapján szerk.: Pirisi G.)

2.4. Halálozási ráta (ezrelék) a világ országaiban, 2010 (Forrás: CIA World Factbook alapján szerk.: Pirisi G.)

2.5. A fejlődő országok gyorsan növekvő népessége nyugaton ma már ismeretlen zsúfoltságot teremt a nagyvárosokban. Se tüntetés, se végkiárusítás, csak egy átlagos péntek délután az Istikal Çadesi-n, Isztambul "Váci utcáján" (Isztambul, Törökország, Trócsányi A. felvétele)

2.6. A demográfiai átmenet modellje (szerk.: Pirisi G.)

2.7. A nemek szerinti struktúra nem csak demográfiai, hanem társadalmi értelemben (ún. gender-kérdés) is érdekli a földrajzot. A fejlődő világ felemelkedése egyik alapfeltételének sokan éppen a nők képzését látják. Ezen a képen hagyományos törzsi öltözetet viselő és fejükön vízhordó-korsót egyensúlyozó zulu nők láthatók. (Dél-afrikai Köztársaság, Trócsányi A. felvétele)

2.8. Az elöregedés jelentős társadalmi probléma: a demográfiai olló nyílása az EU-országaiban (Forrás: Eurostat nyomán szerk.: Pirisi G.)

2.9. Fiatalodó és stabil népességre jellemző korfatípusok (szerk.: Pirisi G.)

2.10. Öregedő népességre jellemző korfatípusok (szerk.: Pirisi G.)

2.11. Születéskor várható élettartam a világ országaiban, 2009 (CIA World Factbook alapján szerk.: Pirisi G.)

2.12. Csecsemőhalandóság a világ országaiban, ezrelék, 2009 (US Census Bureau adatai alapján szerk.: Pirisi G.)

2.13. A dél-afrikai zulu nép harcos fiai a bantid alrasszhoz tartoznak. Az öltözet és a lándzsa ma már inkább csak a turistáknak szól. (Trócsányi A. felvétele)

2.14. Minden vallásnak vannak szent helyei, amelyek általában jelentős migrációs célpontok (zarándok-turizmus) is egyben. Ez a búcsújáró hely a katolikusok számára bír jelentőséggel (Međugorje, Bosznia-Hercegovina, Trócsányi A. felvétele)

2.15. A világ országainak népessége 2009-ben (US Census Bureau adatai alapján szerk Pirisi G.)

2.16. A világ országainak népsűrűsége, fő/km2, 2009 (US Census Bureau adatai alapján szerk. Pirisi G.)

2.17. Drótkerítés mögött: illegális bevándorlók átmeneti elhelyezésére szolgáló tábor Máltán, az EU déli kapuján (Trócsányi A. felvétele)

3.1. A települések tetraéder-modellje (Forrás: Tóth J. 1981)

3.2. A település, mint sűrűsödési pont: Mürren határait bajos lenne kijelölni. A településközpontban sűrű beépítés a peremek felé fokozatosan ritkulva megy át az almokkal tagolt alpesi tájba (Berni kanton, Svájc, Pirisi G. felvétele)

3.3. Mezőgazdasági szórványtelepülés Franciaországban (Trócsányi A. felvétele)

3.4. Ez is egyfajta magányos település: világítótorony Sučuraj mellett (Hvar szigete, Horvátország, Pirisi G. felvétele)

3.5. A városi életmód többek között és egyre inkább a szabadidő eltöltésének jellegzetes módozatairól, és az ehhez kapcsolódó városi terekről is szól. Gyeptekét (bowls) játszó emberek Brisbane egyik közparkjában (Queensland, Ausztrália, Trócsányi A. felvétele)

3.6. Nem, a kerékpározás nem specifikus városi tevékenység. De hogy a bicikliknek 24 órás, őrzött és ingyenes mélygarázst építsenek, az már jellegzetesen urbánus megközelítés... (Amszterdam, Hollandia, Pirisi G. felvétele)

3.7. Ki gondolná, hogy Európa egyik legöregebb települését látjuk? A városka a névadója a kora vaskori (Kr. e. 8 - 5. szd.) hallstatti kultúrának. A helyi energia, ami ezt az első látásra lehetetlen helyre épült, a meredek hegyoldal alján kialakult hordalékkúpon megkapaszkodó, szárazföldön sokáig alig megközelíthető települést korokon keresztül éltette, az nem volt más, mint a környező hegyek sóvagyona. Ma elsősorban idegenforgalmi látványosság, a Salzkammerguti-tóvidék "ékszerdoboza" (Hallstatt, Felső-Ausztria, Pirisi G. felvétele)

3.8. Helyi és helyzeti szinergiák: a legtöbb város esetében a két tényező hatása nem elválasztható egymástól. Vajon a jó kikötőöböl vagy az Adria bejáratához közeli fekvés tette Dubrovnikot Dalmácia legszebb és legfontosabb városává? (Horvátország, Pirisi G. felvétele)

3.9. Giurgiu (balra) és Rusze (jobbra) párosa a román-bulgár határon. A két város közötti híd a mai napig az egyetlen ezen a határszakaszon (Trócsányi András felvétele)

3.10. A Boszporusz (a háttérben) partján fekvő Isztambul a természetföldrajzilag meghatározott fekvés iskolapéldája (Törökország, Trócsányi A. felvétele)

3.11. Ugyan nem önálló település, de jellegzetes bányásztelep (kolónia) szabályos utcákkal és egyenházakkal, egy mélyművelésű aknával (lent) és egy 2004-ben felhagyott külszíni fejtéssel. (Pécsbányatelep, Pécs, Trócsányi A. felvétele)

3.12. Százhalombatta a késői szocialista városok tipikus példája. Egy vegyipari üzem (a kép jobb oldalán) és egy hőerőmű (balra) közé települt. Az ipar fő telepítő tényezője a Duna volt. A város korábban alárendelt lakófunkciói ma gyorsan fejlődnek Budapest közelsége miatt (Trócsányi A. felvétele)

3.13. Wengen üdülőtelepülése a Lauterbrunnental felett télen és nyáron is kiemelkedő turisztikai központ, többek között az egyik leghíresebb alpesi sí világkupa-futam helyszíne (Berni kanton, Svájc, Pirisi G. felvétele)

3.14. A festői Marburg an der Lahn egyetemét 1527-ben alapították, és az első evangélikus felsőoktatási intézmény volt német nyelvterületen. Ma a 80 ezres város mintegy 18 ezer hallgatónak is ideiglenes otthont biztosít. A kép közepén a régi egyetemi épület látható. (Hessen, Németország, Pirisi G. felvétele)

3.15. A tíz millió főnél népesebb agglomerációk világszerte, 2009 (Forrás: Az ENSZ World Urbanization Prospects report alpján szerkesztette: Pirisi G.)

3.16. Városias beépítés, emberközeli lépték: az európai kisvárosok arculatának fő jellemzői (Gyöngyös, Heves megye, Pirisi G. felvétele)

3.17. Hagyományos mediterrán halmaztelepülés, zárt és többszintes struktúráival városias megjelenésű, de eredendően falusi település a Durance völgye felett (Lauris, Vaucluse megye, Franciaország déli részén, Pirisi G. felvétele)

3.18. Körfalu sematikus rajza (szerk.: Pirisi G.)

3.19. Orsós utcájú falu sematikus rajza (Szerk.: Pirisi G.)

3.20. Szalagtelkes utcásfalu sematikus rajza (Szerk.: Pirisi G.)

3.21. Erdőtelkes sorfalu sematikus rajza (Szerk.: Pirisi G.)

3.22. Csorvás sakktábla-alaprajza tipikusnak mondható Békés megyében (Trócsányi A. felvétele)

3.23. Lisszabon belvárosa az 1755-ös földrengés után sakktábla-alaprajzzal épült újjá (Lisszabon, Portugália, Pirisi G. felvétele)

3.24. Városi kertek a világ egyik legmagasabb épületének lábánál. A lokalitás sajátos szigetei a nagyváros kaotikus dzsungelében (Trócsányi A. felvétele a Taipei 101 épületből készült, Tajpej, Tajvan)

3.25. Burgess koncentrikus városmodellje (egyszerűsítve, szerk.: Pirisi G.)

3.26. Hoyt szektormodelljének leegyszerűsített sémája (szerk.: Pirisi G.)

3.27. A többmagvú város modelljének egyszerűsített sémája (szerk.: Pirisi G.)

3.28. A trade-off modell magyarázza az amerikai stílusú belvárosok (CBD-k) igen intenzív területhasználatát, magas, sokszor 100 emeletet is meghaladó beépítését. Újabban a várostervezők és a befektetők is előszeretettel alakítanak ki igen magas presztízsű - és árú - lakásokat is ezekben az épületekben. Szliuettjük, az úgynevezett "skyline" az újvilági városok meghatározó egyéni azonosítója (Brisbane, Queensland, Ausztrália, Trócsányi A. felvétele)

3.29. Mann modelljének egyszerűsített sémája (szerk.: Pirisi G.)

3.30. Vance "urban realms" modellje (Heineberg 2007 nyomán szerk.: Pirisi G.)

3.31. A felhőkarcolók övezete Frankfurt történelmi belvárosának peremén (Frankfurt am Main, Németország, Pirisi G. felvétele)

3.32. Egy nem szokványos funkcióváltás: templomból lakóépület Groningenben (Hollandia, Pirisi G. felvétele)

3.33. Az a szerencsés, ha minden korban születnek markáns, jellegadó épületek egy városban. A Potsdamer Platz iroda- és bevásárlóközpontja sajátos belső teret létrehozó kialakításával az újjászülető Berlin egyik fontos igazodási pontja. (Pirisi G. felvétele)

3.34. Dzsentrifikáció egy hazai vidéki nagyvárosban: a Búza-tér új beépítése Pécs történelmi belvárosának peremén (Pirisi G. felvétele)

3.35. A városi kreatívok egyik fő ismertetőjegye a "másként lakás". Nyugat-Európa csatornákkal sokszor teletűzdelt nagyvárosai bőségesen kínálnak lehetőséget a lakóhajóknak (Amszterdam, Hollandia, Pirisi G. felvétele)

3.36. Nyomornegyed Dél-Afrikában: balra a színesbőrűek által lakott, de aránylag rendezett lakónegyed, majd az út túloldalán a kép közepén a valódi bádogváros. Az autópálya a kép jobb oldalán nem csak határként működik, hanem igazodási pont is: a slum lakói ennek mentén gyalogolnak a belső kerültek felé valami megélhetés után nézni. (Trócsányi A. felvétele)

3.37. A nyomornegyedek lakosságának aránya a teljes urbánus népességen belül, 2008 (Forrás: UN Habitat alapján szerk.: Pirisi G.)

3.38. Nem zárt közösség, de árai miatt a tehetősek fizikailag is elkülönülő, új építésű enklávéja, amely Trier határában egy korábbi francia katonai bázis rehablitációjával. Figyeljük meg a mesterséges tavat az előtérben, a vízre néző fekvés (waterfront) jelentősen emeli az ingatlan értékét, az árak nagyjából 2500 és 3000 € / m2 között alakulnak... (Trier, Németország, Pirisi G. felvétele)

3.39. A központi helyek elméletének hatszöges modellje a piaci rendszer szerinti szerveződésben (szerk.: Pirisi G.)

3.40. A városi terek szerkezetének fejlődési szakaszai Friedmann szerint (Forrás: Heineberg 2007 nyomán szerkesztette Pirisi G.)

3.41. A rang-nagyság szabály elméleti görbéje és két gyakorlati példája (Szerk.: Pirisi G.)

3.42. Se felhőkarcolók, se hivalkodás, a híres szökőkúton kívül említésre méltó épületek sem: Genf szerény külseje ellenére is egyike a legsikeresebb globális városoknak (Pirisi G. felvétele)

3.43. Világvárosok és kapcsolataik (Forrás: Friedmann 1995 nyomán szerk.: Pirisi G.)

3.44. A globális városok három hierarchikus csoportja (Forrás: J.V. Beaverstock, R.G. Smith és P.J. Taylor 1999 nyomán szerk.: Pirisi G.)

3.45. A világ országainak urbanizációs rátája, %, 2008 (Forrás: UN Habitat alapján szerk.: Pirisi G.)

3.46. A város innovációja a Római Birodalom révén jutott el a kontinentális Európa nagy részére. A Porta Nigra Trierben ma is ott áll, ahová római tervezői megálmodták: a főutca keleti végén. (Trier, Németország, Pirisi G. felvétele)

3.47. Európaszerte számos város őrzi még szinte háborítatlanul középkori örökségét, amely ma általában jelentős turisztikai attrakció. A bajorországi Rothenburg ob der Taubern-ben rengeteg amerikai, japán és kínai turista is megfordul (Rothenburg o.d.T., Bayern, Németország, Pirisi G. felvétele)

3.48. Az ipari forradalom korának emléke ma is fontos része lehet a városok örökségének. A Carlsberg-sörgyár központi épülete Koppenhágában (Pirisi G. felvétele)

3.49. Városrobbanás napjainkban: legalább évi 2%-os dinamikát mutató országok az urbanizációs ráta tekintetében, 2008 (Forrás: UN Habitat alapján szerk.: Pirisi G.)

3.50. Szuburbanizáció Kelet-Európában: példa megkésett és sajátosan torz formára, ahol a klasszikus középosztály gyengesége teret enged ilyen megoldásoknak is. (Aranyosgyéres, Kolozs megye, Románia)

3.51. Amerikai stílusú szuburbia magyar léptékekben: Keszü "újtelepe" Pécstől délnyugatra (Trócsányi A. felvétele)

3.52. Dezurbanizáció holland módra: ezen a kis (Nyugati-) Fríz szigeten az egykori halászok és hajósok házait ma jobbára tehetős, nagyvárosi gyökerű családok birtokolják (Schiermonnikoog, Hollandia, Trócsányi A. felvétele)

3.53. Zsugorodó kisváros: Körmöcbánya napjainkban mintegy 8000 fős lélekszáma lényegében (újra) megegyezik a kora újkori értékkel (Szlovákia, Pirisi G. felvétele)

3.54. A népesség mozgása az urbanizációs ciklus egyes szakaszaiban (Forrás: Trócsányi A. - Tóth J. 2002)

4.1. Az éghajlati viszonyok között a mikroklimatikus hatások sem elhanyagolhatóak. A kedvező, délies kitettségű lejtők és a Duna temperáló hatása együtt tették lehetővé a szőlőművelés meghonosodását az alsó-ausztriai Wachauban (Spitz a.d Donau, Ausztria, Pirisi G. felvétele)

4.2. Tájhasznosítás békés egymás mellett éléssel: legeltetés és turizmus az erdőhatár felett (St. Oswald, Karintia, Ausztria, Pirisi G. felvétele)

4.3. Ahol a mezőgazdaság még nem öltött ipari jelleget: szántás ökrök (és gyerekek) segítségével (Dél-afrikai Köztársaság, Trócsányi A.)

4.4. A visontai Mátrai Erőmű a közeli jelentős lignit-előfordulásokra települt (Visonta, Heves megye, Pirisi G: felvétele)

4.5. Ipartelep Dél-Afrikában: nem csak az olcsó munkaerő (figyeljük meg a kép bal oldalán a gyár melletti nyomornegyedet), hanem a szabályozás engedékenysége is szempont lehet - az üzem szennyvize láthatóan minden tisztítás nélkül ömlik a tengerbe (Durban, Dél-afrikai Köztársaság, Trócsányi A. felvétele)

4.6. Az ehhez hasonló látványos és igen költséges infrastrukturális beruházások annak a reményében készülnek el világszerte, hogy segítségükkel javítani lehet az érintett térségek verseny- és tőkevonzó képességét (MIllaui-i völgyhíd, Aveyron megye, Franciaország, Trócsányi A. felvétele)

4.7. Las Vegas városa a semmiből nőtt ki, és vált az amerikai kontinens egyik legnagyobb idegenforgalmi központjává. A képen az egyik klasszikus szálloda-kaszinó, a Belaggio, előtte a város egyik jelképének számító szökőkút medencéjével - filmhelyszínként is jól ismert lehet (Las Vegas, Nevada, USA, Trócsányi A. felvétele)

4.8. Amszterdam másik fő turisztikai vonzereje a híres vöröslámpás-negyed (Amszterdam, Hollandia, Pirisi G. felvétele)

4.9. Ahol megjelennek a nyugati turisták, az infrastruktúra igyekszik követni az igényeket. Ennek sajátos termékei az alábbi mellékhelységek a "semmi közepén", vagyis a nagy sóstavon, a Chott el-Jeriden átvezető, Kebili-t Tozeur-rel összekötő műút felénél várják az utazókat. Ugyanitt színes gipszrózsák és más emléktárgyak nagy tételben kaphatók (Tunézia, Trócsányi A. felvétele)

4.10. Thünen egyszerűsített mezőgazdasági telephelyi modellje (Szerk.: Pirisi G.)

4.11. Weber telephelyi háromszöge (Szerk.: Pirisi G.)

4.12. A reál GDP növekedése a világgazdaságban, % (Forrás: IMF adatok alapján szerk.: Pirisi G.)

4.13. A világkereskedelem értékének változása az előző évihez képest, % (Forrás: IMF adatok alapján szerk.: Pirisi G.)

4.14. A világkereskedelem fő áramlási irányai. A négyzetekben lévő számok a térségen belüli, a nyilak a térségek közötti kereskedelemre vonatkoznak. millió tonna, 2009 (Forrás: WTO alapján szerkesztette: Pirisi G.)

4.15. A világ országainak GDP-je, PPP, USD, 2009 (Forrás: CIA World Factbook alapján szerk.: Pirisi G.)

4.16. A világ országainak egy főre jutó GDP-je, USD, PPP, 2009 (Forrás: IMF adatai alapján szerk.: Pirisi G.)

4.17. A világ országainak exportja, USD, 2009 (Forrás: CIA World Factbook alapján szerk.: Pirisi G.)

4.18. A világ országainak működőtőke exportja, (FDI-outflow), 2009, millió USD (Forrás: UNCTAD adatai alapján szerk.: Pirisi G.)

4.19. A GDP változása (%) a világ országaiban, 2008 (IMF adatai alapján szerk.: Pirisi G.)

4.20. A világgazdaság vezető hatalmainak külgazdasága (a külkereskedelem és a tőkekivitel aránya a GDP-ből) Forrás: WTO adatai alapján szerk.: Pirisi G.

4.21. A világ országainak működőtőke-importja (FDI-inflow), 2009, millió USD (Forrás: UNCTAD adatai alapján szerk.: Pirisi G.)

4.22. A világ működőtőke (FDI) importjának megoszlása országcsoportonként 1997-2008 (Forrás: WTO adatok alapján szerk.: Pirisi G.)

4.23. Munkanélküliség a világ országaiban, százalék, 2009 (CIA World Factbook alapján szerk.: Pirisi G.)

4.24. A mezőgazdaság részararánya a világ országainak GDP-jéből, %, 2009 (Forrás: FAO adatai alapján szerk.: Pirisi G.)

4.25. Banánültetvény Tajvan szigetén (Trócsányi A. felvétele)

4.26. Hagyományos földművelő faluközösség Dél-Afrika északkeleti fennsíkján (Trócsányi A. felvétele)

4.27. Az oázisgazdálkodás legfontosabb növénye a datolyapálma (Tunézia, Trócsányi A. felvétele)

4.28. A világ mezőgazdasági exportjában részt vevő vezető államok részesedése, 2006 (Forrás: FAO statisztikák alapján szerk.: Pirisi G.)

4.29. Elárasztott rizsparcella Tajvan szigetén (Trócsányi A. felvétele)

4.30. A világ mezőgazdasági importjában részt vevő vezető államok részesedése, 2006 (Forrás: FAO statisztikák alapján szerk.: Pirisi G.)

4.31. Ázsiában a halászat termékei általában a lakosság legfőbb fehérjeforrásai. Dagályra váró halászbárkák Tajvan tengerpartján (Trócsányi A. felvétele)

4.32. Az óceáni éghajlatú területek mezőgazdasága hagyományosan az álltattenyésztésen alapszik. Ezek a juhok a dániai Hjerl Hede skanzenjében ma már inkább csak a hangulat és a turisták kedvéért legelésznek (Skive, Vestjylland, Dánia, Pirisi G. felvétele)

4.33. Főútra tévedt rénszarvasok Lappföldön (Finnország, Trócsányi A. felvétele)

4.34. Apró elárasztott rizsparcellák végeláthatatlan sora a thaiföldi tengerparton (Trócsányi A. felvétele)

4.35. Noha tartásuk meglehetősen rideg, ezek a tevék már nem vadon kóborolnak. A gyér növényzet erősen korlátozza az állattenyésztés lehetőségeit is. (Tunézia, Douz városától keletre, Trócsányi A. felvétele)

4.36. Nem is annyira külterjes szarvasmarha-tenyésztés Dél-Afrikában: a berendezések a legelők öntözéséről árulkodnak. (Trócsányi A. felvétele)

4.37. Az ipar aránya az egyes országok GDP-jében, %, 2009 (Forrás: CIA World Factbook alapján szerk.: Pirisi G.)

4.38. A világ 20 legjelentősebb kőolaj-kitermelője, millió barell, 2008 (CIA World Factbook adatai alapján szerk.: Pirisi G.)

4.39. Napjainkban a kitermelőipar súlypontját a fejlődő országokban kell keresni. Ez a hatalmas meddőhányó a dél-afrikai Johannesburg környékén ad sajátosan ipari (csúf) karaktert a tájnak (Trócsányi A. felvétele)

4.40. A világ nukleáris hatalmai, a beépített atomerőművi kapacitások, MW, 2009 (Forrás: World Nuclear Association adatai alapján szerk.: Pirisi G.)

4.41. Kilátás a Hoover-gátról. Az amerikai iparosodás ezen emblematikus építménye 17 turbinája révén 2000 MW beépített kapacitással rendelkezik, és elsősorban Las Vegas áramellátását szolgálja (Boulder City, Nevada, USA, Trócsányi A. felvétele)

4.42. Az autóipar globális telephelyválasztásának új fejleményei: KIA-autógyár a szlovákiai Zsolnán (Pirisi G. felvétele)

4.43. A tercier ágazattok súlya a világ országainak GDP-jében, %, 2009 (Forrás: CIA World Factbook alapján szerk.: Pirisi G.

4.44. Sok olyan szolgáltató ágazat van, ahol igen csekély tőkével is el lehet indítani egy vállalkozást.... a cipőpucolók utcai jelenléte számos helyen még ma is megszokott. (Isztambul, Törökország, Trócsányi A. felvétele)

4.45. Monaco miniállama a Francia Riviéra egyik legfőbb idegenforgalmi központja (Pirisi G. felvétele)

4.46. A turizmus egyik dinamikusan növekvő formáját a luxushajók fedélzetén szervezett 5-15 napos körutazások jelentik. Az olaszországi Costa Cruises Costa Marina nevű hajója a maga 25 ezer tonnás vízkiszorításával ma már a legkisebbek közé tartozik társai között. Most éppen arra várakozik, hogy 750 utasa visszatérjen a fedélzetére a dubrovniki városnézésből (Horvátország, Trócsányi A. felvétele)

4.47. A tengeri áruforgalom, ha nem ömlesztett áruról (olaj, érc, gabona stb.) van szó, többnyire szabványosított konténerekben zajlik. (Málta, Trócsányi A. felvétele)

4.48. Egy térség általános fejlettsége szoros összefüggésben van közlekedési rendszereinek színvonalával. Németországban például nem csak az autópálya-hálózat és a vasút fejlettsége, hanem a belvízi hajózás lehetőségeinek kihasználtsága is irigylésre méltó. Élénk forgalom a Rajnán, a Loreley-szikláról fényképezve (Északrajna-Wesztfália, Németország, Pirisi G. felvétele)

6.1. 1. feladat. A fogyasztás területigénye és a rendelkezésre álló biológiailag produktív terület (egy főre vetítve) a világ néhány országában, 2009 (Forrás: Global Footprint Network adatai alapján szerk.: Pirisi G.)

6.2. 2. feladat. A világ néhány országának vallási megoszlása (Forrás: CIA World Factbook adatai alapján szerk.: Pirisi G.)

6.3. 3. feladat. A világ néhány országának korfája, 2010 (Forrás: US Census Bureau adatai alapján szerk.: Pirisi G.

6.4. 4. feladat. A világ néhány országának születési és halálozási rátája, 2010 (Forrás: US Census Bureau adatai alapján szerk.: Pirisi G.)

6.5. 5. feladat. Migrációs ráta és természetes szaporodás a világ néhány országában 2010 (Forrás: US Census Bureau adatai alapján szerk.: Pirisi G.)

6.6. 6. feladat. Iskolába igyekvő gyerekek Fokváros egyik polgári negyedében (Dél-Afrika, Trócsányi A. felvétele)

6.7. 7. feladat. A világ néhány országának gazdasági szerkezete (az egyes gazdasági ágak részesedése a GDP-ből, 2010, Forrás: CIA World Factbook adatai alapján szerk.: Pirisi G.)

6.8. 8. feladat. Az egy főre jutó GDP alakulása (USD) a világ néhány országában (Forrás: IMF adatai alapján szerk.: Pirisi G.)

6.9. 9. feladat. A repülőtér környéke Johannesburg határában (Dél-Afrika, Trócsányi A. felvétele)

6.10. 11. feladat. Légifelvétel egy francia faluról, valahol Ile de France területén (Trócsányi A. felvétele)

6.11. 12. feladat. Málta szigetének központi része a levegőből (Trócsányi A. felvétele)