Tartalom
A szerkezeti földtan azokkal az alakváltozásokkal foglalkozik, amelyeket kialakulás közben és/vagy után szenvednek el a földtani képződmények. Az alakváltozás lehet rugalmas és maradandó. A rugalmas alakváltozás nem hagy észlelhető elváltozást maga után. A maradandó alakváltozás nyomait tudjuk kutatni, amely lehet rideg vagy képlékeny, illetve ezek kombinációja.
Az alapvető szerkezeti mozgások sajátja, hogy különböző léptékben hasonlóképpen zajlanak le. Így például a feltolódás, a normál vető vagy az eltolódás fogalma ugyanazt a mozgásformát jelöli a globális (lemez-), a regionális és a mikrotektonika léptékében. A lemeztektonikai elmozdulások kilométer nagyságrendűek, a regionálisok tíz – száz méteres, illetve oldalirányban akár tíz kilométeres elmozdulások, míg a mikrotektonikai deformáció a méter alatti mérettartományt foglalja magában.
A szerkezetföldtani kutatások célja felderíteni, hogy mikor, milyen erőhatások következében, milyen alakváltozás, elmozdulás történt egy adott területen. A tektonika tudományát a gyakorlati igény keltette életre: a nyersanyagkutatás és –termelés. A bányászat elképzelhetetlen szerkezetföldtani ismeretek nélkül, amelyek az újabban kiteljesedő környezetföldtani kutatásokban is nélkülözhetetlenek.