Politikai földrajzi szótárunk három nagy témakört ölel fel. Egyaránt megtalálhatók benne a történeti földrajz, a politikai földrajz és a geopolitika legfontosabb szócikkei. A munka mindenek előtt a geográfus BSc képzésben részt vevő hallgatók igényeit hivatott kielégíteni, így leginkább oktatási megfontolásokból készült. Célunk az volt, hogy az oktatás során előkerülő fogalmakat, helyeket, személyeket, jelenségeket megmagyarázzuk, bemutassuk, segítve ezzel a hallgatók felkészülését, tanulási folyamatát. Természetesen bárki más számára is érdekes lehet szerény alkotásunk – mely messze van a teljességtől –, ugyanakkor jó tudni, hogy milyen célból íródott, mely megmagyaráz bizonyos hangsúlyokat, arányokat, egyes fogalmak, témakörök felülreprezentáltságát, mások hiányát.

A szócikkek területi vonatkozásukban három, egyre táguló körhöz kapcsolódnak. Magyarország történeti és politikai földrajzához, geopolitikai helyzetéhez fűződik a fogalmak egy csoportja. Ezt követően a Kárpát-Balkán geopolitikai egység (tágan értelmezett Délkelet-Európa) szócikkei képeznek egy jelentős csoportot, melyet több okból is kiemelt fontosságúnak tartottunk. Egyrészt ebben a témában ilyen részletességgel hazánkban még nem készült jelen munkához hasonló mű, másrészt Magyarország „közel külföldjeként” a hazai politikai földrajzi és geopolitikai érdeklődés kiemelt területe volt és kell, hogy legyen. A fogalmak harmadik csoportja a globális folyamatokhoz, eseményekhez kapcsolódik, ahhoz a jelenségcsoporthoz, mely a világ politikai és történeti földrajzi, valamint geopolitikai struktúráit jellemzi. A szócikkek egy része pedig értelemszerűen általános jellegű, területi kapcsolódással nem rendelkezik.

Természetesen nem gondoljuk azt, hogy jelen – közel 1000 darabból álló – szószedetünk befejezett munka lenne. Tisztában vagyunk hiányosságaival, ismerjük a bővítés szükséges és lehetséges irányait. Úgy gondoljuk azonban, hogy elértünk egy olyan készültségi szintet, mely lehetővé teszi a nyilvánosság elé lépést, a szótár közvélemény és mindenek előtt az egyetemi hallgatóság általi tesztelésének megkezdését. A visszajelzések jó útmutatók lehetnek a további haladási irány kijelölésekor.

A politikai földrajz és a geopolitika kurrens témák napjaink földrajztudományában és a tudományon kívüli világban egyaránt. Talán nem túlzás azt gondolnunk, hogy jelen szószedet nem csak az egyetemi hallgatóság, hanem a szélesebb közönség számára is hasznos, avagy egyszerűen „csupán” érdekes lehet.

A szerzők