A földgömbön, annak görbülete miatt nem lehet ránézésre pontosan megmondani, hogy egy földrajzi hely milyen irányban fekszik egy másik ponttól. A pontos irány meghatározásához is kvadránsszalagot használhatunk. Az irány megadható égtájakkal, vagy azimut értékkel (ld. a horizontális koordináta rendszernél).

A mérés menete:

•A két pont közül az egyikre valós helyzetbe hozzuk a földgömböt. (A valós helyzetbe hozásának lépéseit ld. korábban.)

•A távolságméréshez hasonlóan itt is egy egyszerűbb, és egy bonyolultabb eset lehetséges.

Ha a két pont távolsága maximum 90°, akkor a mérés menete a következő:

•A kvadránsszalagot becsúsztatjuk a fém meridián alá. A kvadránsszalag 0° jelzésénél elhelyezkedő fém tüskét megakasztjuk a fém meridiánba. Így e tengely mentén forgathatjuk a szalagot.

•Úgy állítjuk be a kvadránsszalagot, hogy mind a két pont a fokbeosztással ellátott oldala mellé kerüljön. A valós helyzetbe hozott pont a 0°-ot jelölő beosztásnál legyen.

•A kvadránsszalag csúcsos vége a naptárkeretig ér. A csúcsnál leolvassuk a másik földrajzi hely irányát fokokban. A naptárkeret fokbeosztása 90°-onként ismétlődik. Ha azimutot szeretnénk számolni, akkor a déli iránytól számítva, az óramutató járásának irányában összeszámoljuk a kvadránsszalag hegyéig a fokértékeket. (8.1. ábra)

•A naptárkereten lehetőségünk van a kvadránsszalag hegyéhez legközelebbi fő-, vagy mellékégtáj leolvasására is, amely kevésbé pontosan, de közérthetőbben adja meg az irányt.

Amennyiben a két pont távolsága több, mint 90°, akkor a mérés menete a következő:

•Ebben az esetben először kiszámoljuk valamelyik földrajzi hely (nevezzük 1-es pontnak) ellenlábas pontját.

•Valós helyzetbe hozzuk a földgömböt az 1-es pont ellenlábas pontjára.

•Lemérjük az ellenlábas pont és a másik (2-es) pont irányát. (Módszert ld. pár sorral feljebb.)

•Ha az így mért azimut 0 és 180° köz esik, akkor hozzá adunk 180°-ot, ha 180° és 360° közé, akkor kivonunk belőle 180°-ot. Ezzel megkaptuk az 1-es és 2-es pont irányát azimutban kifejezve.

•Ha égtájat olvastunk le az ellenlábas ponttól mért irányt, akkor azt át kell váltani a pontosan ellenkező irányban látható fő-, vagy mellékégtájra (leolvasható a naptárkeretről is).

8.1. ábra - Az iránymérés azimut értékének kiszámításában a naptárkeret legbelső fokbeosztása segít (bekeretezett terület) (szerk.: Gyenizse P.)

Feladatok:

60.Határozzuk meg, milyen irányban fekszik Budapesttől Helsinki?

61.Olvassuk le a földgömbről a Budapest – Fokváros irányt!

62.Határozzuk meg kvadránsszalag segítségével a Budapest-New York irányt!

63.Állapítsuk meg, milyen irányba fekszik Belém városa Quitotól!

64.Milyen égtáj irányában fekszik Bostontól Santiago városa?

65.Állapítsuk meg a Bécs – Canberra irány azimutját!

66.Hány fok a Róma – Manila irány?

67.Állapítsuk meg Oslo és Seattle irányát a földgömbön!

68.Határozzuk meg Buenos Aires irányát Ankarától!

69.Olvassuk le a naptárkereten a Wellington – Madrid irányt!