Az ábrák listája

1.1. Az afrikai bojtosúszós hal (Latimeria chalumnae) és az indonéziai bojtosúszós hal (L. menadoensis)

1.2. Hawaii gyapjasmadarak (Drepanidinae): l’iwi; palila; akohekohe; amakihi

1.3. Lovak és lábaik alakulása: A Hyracotherium (alul) az első igazi lóféle kutya méretű volt. Lábain négy ujj nőtt, amelyek közül egy anatómiai szempontból a harmadik kissé hosszabb volt, mivel növekedési rátája meghaladta a többiét. Ahogy a lófélék mérete nőtt, az oldalsó ujjak elvesztették kapcsolatukat a talajjal, a harmadik ujj metakarpális ízének allometrikus növekedése miatt. Később az oldalsó ujjak elcsökevényesedtek egy további genetikai változás miatt.

1.4. Amerikai bodobácsok (soapberry bugs)

1.5. Az atlanti tőrfarkú vonalban minimális változások történtek a földtörténeti korok során

1.6. Eleven fosszíliák: Ginkgo biloba és Equisetum zsurló

1.7. A tüskés pikó nagy- és kistüskés változata

1.8. Felül: Ausztráliai tüdőshal (Neoceratodus forsteri). Szokás az EDGE-fajok (Evolutionary distinct, globally endangered) klasszikus példájaként emlegetni. A fosszilis emlékek bizonysága szerint a faj a Kréta óta fennáll, így valószínűleg a legidősebb ismert gerinces faj. Hasonlósága nyilvánvaló a több százmillió évvel ezelőtt élt fajokhoz. Alul: több százmillió éves tüdőshal „modern fajok” társaságában.

1.9. A bálnák fejlődésének valószínű stádiumai. A: A vízilószerű, oligocénben élő Elomeryx párosujjú patáshoz hasonló lehetett a bálnák őse; B: A "kétéltű" életmódot élő Ambulocetus sekély vizeket lakott, lábait úszásra használta. Ujjai kis patákban végződtek; C: a középső eocénben élő Rhodocetus elsősorban a hátsó lábait használta úszásra, bokacsontjai még a párosujjú patásokéra emlékeztettek. A medenceöv gyenge volt, nem valószínű, hogy az állat szárazföldön huzamosabban mozoghatott; D: a Dorudon a középső-késő eocén időszakban már biztosan vízben élt, az előrehaladáshoz farkát használta, a medenceöv és a hátsó láb elvesztette kapcsolatát a gerincoszloppal, gyakorlatilag teljesen elcsökevényesedett; E: modern fogascet a Phocoena phocoena delfin. Orrlyukai már teljesen a fejtetőre tolódtak, hátsó végtagja teljesen eltűnt; F: recens sziláscet csontváza a medenceöv elcsökevényesedett maradványaival. (Gingerich, Muizon, Haver és Raff nyomán)

1.10. Különböző ökológiai igényű csoportok fajképződési rátája. A fűevők és lombevők evolúciója jelentősen gyorsabb, mint a mindenevőké és termeszevőké

1.11. A számunkra két legfontosabb törzs, a Chordaták és Arthropodák visszavezethetők erre a két élőlényre: a Pikaiára (balra) és a Marrellá ra (jobbra) a Burgess-pala két ékkövére