A lemezek mozgása roppant mennyiségű anyag áramlását jelenti, ami természetesen hihetetlen mennyiségű energiát igényel. Honnét származik ez az energia? A Föld belseje hasonló egy óriási atomerőműhöz: benne izotópok találhatók, mint pl. az uránium-238, tórium-232 és a kálium-40. A radioaktív bomlásból felszabaduló hő elegendő ahhoz, hogy a köpeny anyagát az úgynevezett kváziplasztikus állapotban tartsa. Ez az állapot vagy állag hasonló, mint a tészta gyúráskor, s reagál a benne fellépő sűrűségkülönbségekre. Ezen az asztenoszféra óceánon úsznak a litoszféra lemezei (70. ábra). A litoszféra ugyanis nem összefüggő és egységes: 7 nagyobb (Eurázsiai-, Észak-Amerikai, Dél-Amerikai-, Afrikai-, Indo-Ausztrál-, Antarktiszi- és Pacifikus-lemez) és sok kisebb lemezre (pl. Nazca-, Juan de Fuca-, Fülöp-, Arab-lemez, stb.) tagolódik (71. ábra). Néhány lemez mozgási sebessége elérheti az évenkénti 10-12 cm-t is!
 |