Ez a jegyzet „A műszeres analitika gyakorlatok” című tantárgyra való felkészülést, a mérések végrehajtását és kiértékelését segíti. Ezt a tantárgyat kémia, biológia, környezettan alapszakos és gyógyszerész szakos hallgatóknak kötelező a Pécsi Tudományegyetemen elvégezniük. A gyakorlatok összeválogatása során arra törekedtünk, hogy az elméleti alapok elsajátítása mellett a hallgatók egy-egy „életszagú” példán keresztül betekintést nyerjenek a saját szakterületükön napjainkban felmerülő problémák modern műszeres analitikai megoldásaiba is, így kerülhetett a jegyzetbe például gyógyszer- vagy környezetanalitikai feladat is. Az eltérő óraszám és a hallgatók eltérő előképzettsége sem teszi azt lehetővé, hogy egy félév alatt mindenki a jegyzetben szereplő összes gyakorlatot elvégezze. A gyakorlati feladatok sokszínűsége viszont lehetővé teszi azt, hogy „A műszeres analitika gyakorlatok” című kurzusok tematikáját az oktatók a különböző szakokra szabják, a hallgatók szakterületének megfelelően módosítsák.

A jegyzet elsődleges célja, hogy segítse a hallgató felkészülését a gyakorlatra. Minden gyakorlatleírás tartalmaz egy elméleti bevezetőt, melyben összefoglaltuk az adott műszeres analitikai módszer alapjait, bemutattuk a gyakorlaton használt műszer(ek) részeit, működési elvét, valamint rámutattunk azokra az összefüggésekre, amelyek a gyakorlatok megértéséhez és a mérések végrehajtásához, kiértékeléséhez szükségesek. Mélyebb elméleti ismeretek megszerzéséhez a fejezetek végén felsorolt magyar, illetve bizonyos esetekben angol nyelvű irodalmakat ajánljuk. A gyakorlatok végén szereplő kérdések (és feladatok) az adott műszeres analitikai módszer lényegének megértését ellenőrzik; ezek képezik a laboratóriumi dolgozatok alapját is. A műszerek, illetve egyes esetekben a vezérlő- és kiértékelőprogramok használatáról a gyakorlatokon kapnak részletes információt a hallgatók; ezek a használati útmutatók nem képezik a jegyzet részét.

Napjainkban a számítógépvezérelt mérőrendszerekkel felszerelt analitikai laboratóriumokban a vizsgálatok elvégzéséhez sajnos gyakran a szoftverek ismerete a legfontosabb szempont. Mindeközben nehezen érzékelhetők a vizsgálatok mögött lezajló kémiai, fizikai folyamatok. A jegyzet összeállításában a szerzőket az a cél is vezérelte, hogy az adott mérési elrendezésről minél mélyebb háttér információkat szolgáltatva a hallgatók számára felnyissa a gyakran rejtve maradó összefüggéseket. Reményeink szerint rávilágítunk a különböző jelenségektől az analitikai jel kialakulásán keresztül a mért értékek megjelenéséig számba vehető fontosabb összefüggésekre.

Végül ezúton szeretnénk megköszönni Dr. Idei Miklósnak, jegyzetünk lektorának munkáját, hasznos észrevételeit, támogatását. Reméljük, hogy a jegyzet hasznos segítője lesz hallgatóink munkájának !