A Földön, annak légköre miatt napnyugta után nem köszönt be rögtön éjszakai sötétség. A légkör magasabb, a Nap által még megvilágított rétegeiből szóródó napsugarak hosszabb ideig megvilágítják a felszínt. Ez az időszak a szürkület, melynek sávja mintegy 18° széles. A Föld tehát nem osztható egyszerűen egy teljesen megvilágított nappali és egy teljesen sötét éjszakai oldalra. A szürkületi zóna 18°-kal csökkenti a hajnali és az esti oldalon a teljesen sötét éjszakai félgömb kiterjedését.
Azt az időszakot, amikor a Nap 0° - 6°-kal tartózkodik a horizont alatt, polgári szürkületnek nevezzük. Amikor 6° - 12° a horizont alatti mélysége, akkor navigációs, amikor 12° - 18° a mélysége, akkor csillagászati szürkületről beszélünk.
A szürkület hossza attól függ, hogy látszólagos napi mozgása során a Nap milyen szögben metszi a horizontot napnyugtakor és napkeltekor. Minél nagyobb ez a szög, annál gyorsabban halad át a szürkület 18°-os sávján, annál rövidebb lesz a szürkület időtartama.
A szürkület időtartama egy bizonyos földrajzi helyre és egy bizonyos időpontra meghatározható naptárkeretes földgömb segítségével.
A mérés menete:
•Állítsuk valós helyzetbe a földgömböt a keresett földrajzi pontra. (A valós helyzetbe hozás metódusát ld. korábban.)
•Határozzuk meg, hogy a Nap az ekliptika melyik pontján tartózkodik az adott napon. (Ld. „A Nap ekliptikai helyzetének meghatározása” c. fejezetet). Keressük meg a glóbuszra vetített ekliptikán a helyét (ld. korábban), majd ezt a pontot forgassuk a naptárkeret síkjába.
•Egyik kezünkkel tartsuk úgy a kvadránsszalagot, hogy a végéből 18° hosszú szakasz nyúljon át a déli félgömbre (22.1. ábra).
•Állítsuk az órakorong 0h beosztását a fém meridián alá, majd a másik kezünkkel finoman nyomjuk hozzá a glóbuszhoz.
•Forgassuk el a glóbuszt addig, amíg a Nap helyét mutató pont nem süllyed 18°-kal a horizont alá (a kvadránsszalag végének vonalába). Amikor elérte ezt a mélységet, akkor olvassuk le az órakorong elfordulásából a szürkület időtartamát.
A „Mérések, számítások kvadránsszalaggal” c. fejezetben tanultak továbbgondolásával a szürkület kezdetének és végének többé-kevésbé pontos időpontja is megadható ezzel a módszerrel.
Feladatok:
290.Hány percig tart a legrövidebb szürkület bolygónkon?
291.Melyik szélességi körön tapasztalható a legrövidebb szürkület?
292.Meddig tart a szürkület Budapesten július 1-jén?
293.Hány perc a szürkület időtartama Budapesten február 28-án?
294.Meddig tart a szürkület Adenban november 28-án?
295.Meddig tart a szürkület Helsinkiben november 28-án?
296.Mennyi a szürkület időtartama a Déli-sarkkörön június 21-én?
297.Lehet-e bolygónkon 24 órás szürkület?
298.Mely naptári napon figyelhető meg az északi szélesség 70°-on csak polgári szürkület napnyugta és napkelte között?
299.Mely szürkületi zónában található a Nap alsó deleléskor a déli szélesség 75°-on október 12-én?